TÖRTÉNELEM KIDOLGOZOTT
|
Kiegyezés ELŐZMÉNYEK: a világosi fegyverletétel után (1849. aug. 13.) a Habsburgok egységes birodalom létrehozását határozták el + a magyarok megbüntetését , mely példaértékű legyen a birodalom más nemzetei előtt is. Szabad kezet adtak a hírhedt Haynau tábornoknak. Az egység alternatívái 1. Centralista (azonos módon kormányzott, központosított, német anyanyelvű birodalom, Schwarzenberg. Támogatói: nagypolg-ok, katonatiszti és államhivatalnoki réteg). 2. Föderalista (az egyes tartományok rendi jellegű önkormányzatát jelentette, Windischgrätz. Támogatói: udvarhű nemesek, magyar konzervatívok). HAYNAU RÉMURALMA – 1849-1850. 1849. október 6-án Pesten kivégeztette Batthyány Lajost, Aradon pedig a szabadságharc 13 vezető tábornokát. A nemzetközi felháborodás 1850 nyarán véget vetett rémuralmának. BACH – RENDSZER – 1850-59. Haynau után Alexander von Bach (1850-59) neoabszolutista rendszere következett. Az „álló katonaságra, az ülő hivatalnokságra, a térdeplő papságra és a csúszó-mászó titkosrendőrségre számíthatott”. Hátrányai: Megszüntették a megyerendszert, Erdélyt és Horvátországot elszakították , bevezették a cenzúrát, a hivatalos nyelv a német lett. Az osztrák polgári és büntető törvénykönyvet (PTK, BTK) Magyarországra is kiterjesztették, bevezették az iskolakötelezettséget (8 osztályos gimnázium). Az osztrák-magyar belső vámhatárt megszüntették, bevezették az osztrák adórendszert ? NYÍLT GERMANIZÁLÁS! Előnyei: Megindult a polgárosodás, a közlekedés fejlődése, a vasútépítés, nőtt az agrártermékek exportja. 1853-ban kiadták az úrbéri pátenst, mely a földesuraknak biztosított kárpótlást, de nem pénzt kaptak, hanem államkötvényeket. A Bach-korszakkal szemben tanúsított ellenállási formák 1. Fegyveres ellenállás Sokan ellenálltak, őket kivégezték, vagy bebörtönözték. Noszlopy Gáspár el akarta rabolni az uralkodót, de nem sikerült, őt is kivégezték. 1853-ban Libényi János (egy fiatal szabólegény) merényletet kísérelt meg az uralkodó, Ferenc József ellen, tőrével megsebezte, következménye halálos ítéletek tucatjai országszerte. Székelyföldön is fegyveres felkelések voltak. Egymástól elszeparáltak voltak, ezért nem vezethettek sikerre! 2. Passzív ellenállás – Deák Ferenc A forradalmat vezető birtokos nemesség ellenállt az abszolutizmusnak, nem vállalt hivatalt, nem fizetett adót, a rendeleteket kijátszotta. Ők passzív ellenállásba (resistencia) fogtak. 1848-as állapotot akarták visszaállítani. Ápolták a szabadságharc emlékét. Köznemesi és polgári csoportba tömörültek, vezetőjük Deák Ferenc volt. Az 3. Emigráció – Kossuth Lajos Az emigránsok Kossuth vezetésével az 1849-es állapotot akarták visszaállítani. Külföldön találtak menedéket, onnan próbálták irányítani az eseményeket. Kossuth Angliában és Amerikában nagy sikert aratott , majd Európába visszatérve Turinba telepedett le. Teleki László és Klapka György részvételével, Kossuth elnökletével megalakul a Magyar Nemzeti Igazgatóság (emigráns kormány). ˇ Az osztrákok az olasz harctereken elért sikerekkel akarták lecsendesíteni a magyarok ellenállását , ám súlyos vereségeket szenvedtek az olasz-francia seregektől. A háborús vereség után Bachot menesztették. Ferenc József 1860. október 20-án kiadta az októberi diplomát . Majd 1861-ben kiadta a februári pátenst . Beolvasztási törekvések › 1861-ben összeült a magyar országgyűlés, hogy tárgyaljon a két tervről. 1861-es ogy.: A képviselők ragaszkodtak az 1848-as törvényekhez egyöntetűen. A visszautasítás módján két táborra szakadtak. Deák elismerte, hogy Ferenc József a törvényesen uralkodó királyunk, és az alkotmányos szokásoknak megfelelően feliratban akarta közölni nemtetszésünket (Felirati Párt ). A másik tábor vezetője, Teleki László nem ismerte el a királyt, ezért elutasításukat nyílt határozatban akarták közölni (Határozati Párt ). Végül a Felirati párt minimális többséggel győzött. Teleki a szavazás előtti éjszakán öngyilkos lett. ? Ferenc József a visszautasítás hatására feloszlatta az országgyűlést és nyílt önkényuralmat vezetett be. Deák a passzív ellenállás folytatására szólított fel! NYÍLT ÖNKÉNYURALOM – 1861-65. Újabb négy év elnyomás következett. Ezt az időszakot Schmerling (1861-65) miniszterelnök is ideiglenes állapotnak nevezte (provizórium ). A magyar birtokos osztály visszatért a passzív ellenálláshoz, ám az évek alatt kifáradtak. A Habsburg birodalom számára rosszul alakult a nemzetközi helyzet: nagynémet egységért vívott harcban 1866-os königgrrätzi vereség , európai hatalma meggyengült (Itáliából már korábban kiszorult). Mindezek arra kényszerítették, hogy Magyarországgal keresse a megegyezést. Deák 1865 húsvétján a Pesti Naplóban közzétette álláspontját. A 48-as állapotok helyett egy alkotmányos rendezést terjesztett elő, mely az állami önállóság egy részének feladásával Bécs és Pest számára egyaránt elfogadható. Bécsben a megegyezés hívei Schmerlinget menesztették, decemberben Ferenc József összehívta az országgyűlést. 1867. június 8-án a magyar országgyűlés megszavazta a kiegyezést . Létrejött a kétközpontú (dualista) állam, az OSZTRÁK-MAGYAR MONARCHIA (1867-1918). Kossuth véleménye a kiegyezésről: - Kasszandra levél - Deáknak írta - 1862-es terve: Dunai Államszövetség, Dunai konföderációs terv: valamennyi Duna menti népet magában foglalva, egyenlő jogokkal. A kiegyezés mérlege - A kiegyezés helyreállította Mo alkotmányos, közjogi és önkormányzati önállóságát, a parlamentáris rendszert, uralkodó Bécsben, kormány és ogy. Pesten. - Gróf Andrássy Gyula volt a magyar miniszterelnök, aki Ferenc József fejére rakta a magyar koronát. Andrássy Gyula kormányzásával hozzáláttak ahhoz, hogy a magyar állam belső berendezését a kor követelményeihez igazítsák. - Közös lett a hadügy, külügy és e kettő fedezésére szolgáló pénzügy. A közös minisztériumokat a delegációk ellenőrizték. 60-60 tag (osztrák és magyar) évente választották őket. A delegációk megállapították a közös ügyek költségvetését, illetve a közös költségekhez való hozzájárulásunk mértékét, a kvótát is (30 %). - Külön gazdasági kiegyezés is született: 10 évenként újították meg (Vám és kereskedelmi szövetség, közös pénz- és mértékrendszer). A folyamatos felújítások miatt alkalmazkodni tudott a világgazdasági folyamatokhoz. - A hadsereget az uralkodó irányította, ogy.: hadkiegészítés, újoncozás, nyelv: német. - 1867. titkos megállapodás, az uralkodó előszentesítési joga: az uralkodó előzetesen jóváhagyta a kormány tvjavaslatait, ezután kerültek a parlament elé. - Közjogi kérdés: a kiegyezés változatlan fenntartásáról illetve módosításáról való vita. - Az új birodalom: 600.000 km2, 35 M lakos, etnikailag nem egységes , vallásilag is eltérő volt. Nyelvhasználat: 25%-a német, 17 %-a magyar nyelvet használt. - Közös minisztériumok székhelye: Bécs, hivatalos nyelv: német. - Tartós stabilitást eredményezett, utat nyitott a külf-i tőkének. - Fejlődött a nyilvánosság és a sajtó. - 1868. Horvát-magyar kiegyezés: biztosította Horvátország autonómiáját . - 1868. Eötvös József-féle közoktatási törvény: kötelező népoktatás bev. 12 éves korig. - 1868. nemzetiségi törvény: kulturális autonómiát biztosított a nemzetiségieknek. - 1868. Mo és Erdély Uniója: Erdélyre is a mo-i törvények érvényesek. Végeredményben a kiegyezés reális kompromisszum volt, megfelelt az akkori erőviszonyoknak! LETÖLTÉS | ||||||||
|
|
||||||||